Mozgásra hangoló nevelés a családban
| 2012. május 7. hétfő | Filled under Mozgás fejlesztése kisgyermek korban |
Mozgassuk meg a gyerekeket, mert fontos a mozgás, egészségük megőrzése érdekében.
Miért is fontos, hogy mozogjon a gyermek?
Mert majd ő, ezen tevékenységek során fedezi fel saját magát és a képességeit.
Fontos, hogy újabb és újabb mozdulatokat tanuljon meg.
Tanuljon meg ugrani, szaladni, fára mászni, labdába rúgni. Szaladjon, és essen el, kicsit üsse is meg magát, tudjon a vízben tocsogni, építsen tornyot, babázzon, focizzon!
De nem megy ez olyan könnyen, többszöri ismétlést igényelnek ezeknek a mozdulatsoroknak az elsajátítása.
Egyszóval, legyenek olyan ”igazi gyerekek”.
A mozgásszegény életmód gyakran társul egészségtelen táplálkozással és ennek általában az a következménye, hogy elhízik a gyermek, nehézkesség válik a mozgása.
Ha mindez hosszabb távon így folytatódik, a gyerek önbizalma ingatag lesz, nem szívesen vesz részt a játékban. Szégyell majd társai közé menni, mikor neki is ilyen tevékenységet kellene végeznie.
A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által közzétett jelentés szerint a a gyerekek mozgásszegény életmódot folytatnak, és a testmozgásra fordított idő mennyisége és gyakorisága az életkor emelkedésével egyre kedvezőtlenebb arányokat mutat.
Miért baj, ha gyerekünk túlsúlyos, vagy bárki túlsúlyos? Azért, mert elsősorban nem egyszerűen esztétikai gond, hanem számos betegség kialakulását elősegítő rizikófaktor.
Sajnos nagymértékben hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségekre, magas vérnyomás kialakulására, cukorbetegségre, magas koleszterinszintre, visszér-tágulatok kialakulására.
Az elhízottaknál kétszer olyan gyakori az epekövesség, mint normál súlyúak között. A mozgásszervi panaszok is 2-3-szor gyakoribbak, valamint bizonyos rákos megbetegedéseknél is összefüggést találtak az elhízás és a rák között.
Ha mindezt szeretnénk elkerülni, segíteni kell a szülőknek is, hogy fokozatosan neveljük gyermekeiket a mozgásra.
Hogyan? Minél több lehetőséget használjunk ki arra, hogy a szabad levegőn mozogjanak. Ez nem azt jelenti, hogy élsportolókat neveljünk (bár ez is előfordulhat), csupán EGÉSZSÉGES gyermekeket!
Finommozgás fejlesztése óvodáskorban
| 2011. május 10. kedd | Mozgás fejlesztése kisgyermek korban |
Írásmozgás-koordináció kialakulása, fejlesztése gyermekkorban A kéz finommozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását, és használatát. Ennek a mozgáskészségnek fejlődése 3-éves kor körül indul, és hozzávetőleg 3-5 év alatt fejlődik ki teljesen. Ez egy érési folyamat, és nem azt jelenti, hogy fejlődése egyáltalán nem alakítható. Nagyobb fejlesztést, az előkészítő szinten és a kezdő szinten lévő gyermekek…
Gestalt látás kisgyermekkorban
| 2011. március 30. szerda | Mozgás fejlesztése kisgyermek korban |
Gestalt látás (rész-egész felismerése) Az érzékszervek fejlődése óvodáskorban, használat közben fejlődik. A megismerő tevékenységek ebben a korban elsősorban a játékhoz kapcsolódnak. A fejlődés eredményeként fokozatosan kezd függetlenedni az észlelés a cselekvéstől. A rész-egész felismerése, az írás-olvasás és tanulás fontos előfeltétele. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort…
Harmonikus gyermeki mozgás
| 2011. március 24. csütörtök | Mozgás fejlesztése kisgyermek korban |
Perifériás látás gyermek korban Kisgyerekek térbeli látása még kialakulatlan, csak keskeny sávban képesek a tárgyak megkülönböztetésére, ezért hívjuk ezt csőlátásnak. Ezt alátámasztó tény, hogy gyakran hallani olyan balesetekről, amikor a gyerekek futnak a labdáért, és figyelmen kívül hagyják a közeledő autót, és kiszaladnak elé. Ennek oka, hogy kicsi korban még nem alakulnak ki az oldali…
Mozgás, mozgás, mozgás kisgyermek korban
| 2011. március 9. szerda | Mozgás fejlesztése kisgyermek korban |
Kisgyermekkori mozgásfejlesztés A szülők közül nagyon sokan nem is tudják, milyen fontos a mozgás az óvodás korú gyermekek életében. Megpróbálom nagyon egyszerű szavakkal leírni ennek szükségességét. A csecsemő már néhány hetes korban érzékeli a mozgást. Később megfigyelhető az is, hogy a televízióban közvetített reklámok mennyire lekötik őket, mintha értenék, mit is jelent a bennük rejlő…
Az új Nemzeti köznevelésről szóló törvény óvodai vonatkozásai
| 2012. május 7. hétfő | Filled under Óvodai szakmai tudástár |
Tájékoztató óvodás szülőknek
Első rész
Az óvoda – jogszabály szerint – a kisgyermekek nevelését látja el 3 éves kortól (összevont bölcsőde-óvoda esetén 2 éves kortól) a tankötelessé válásig, de legkésőbb annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben a gyermek a 7. életévét betölti.
Az óvodába járás 3 éves kortól általános 2014 szeptemberétől: a család kérelmére, védőnői javaslatra a gyermek jogos érdekét és családvédelmi szempontokat szem előtt tartva ez alól a jegyző kivételt tehet.
Az óvoda kiemelt feladata az anyanyelvi készségek, az életkornak megfelelő mozgásformák és viselkedés fejlesztése, testi, lelki, szellemi egészségük fejlesztése, a szocializáció, a művészeti nevelés, iskola előkészítés és – indokolt esetben szakértői bizottság véleménye alapján – javaslattétel az iskolai tanulmányok megkezdésére. Az óvodák működésének szakmai elemeit az Óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza.
Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él és a szülők ezt igénylik, biztosítani kell helyben az óvodai ellátást.
Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető.
Az óvoda fenntartója fő szabályként a település.
A gyermek három éves korától óvodába köteles járni, és ott minimálisan napi 4 órát a délelőtti foglalkozásokon eltölteni. Legkorábban 6 éves korában kezdheti meg általános iskolai tanulmányait. E szabály alól kivételt – szakértői javaslatra, vagy külföldön megkezdett tanulmányok igazolása esetén – a kormányhivatal tehet.
Az óvoda javaslatára szakértői bizottság iskolaérettségi vizsgálatot végezhet. A vizsgálatot a szülő is kezdeményezheti. A bizottság legalább négytagú, tagja egy-egy tanító, gyógypedagógus, pszichológus és gyermekorvos.
A gyermekek kötelességei és jogai, a tankötelezettség(1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes
nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõ évben
tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig
az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen válik tankötelessé.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértõi bizottság szakértõi véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői
bizottság dönt.
B. Anikó óvó néni:
Hosszú évek óta óvodapedagógusként dolgozik. Folyamatosan, különböző pedagógiai témájú szakmai képzéseken vesz részt. Gyakorlatban 37 éve óvodai csoportban dolgozik. 4 éve óvodavezetői feladatokat is ellát.
Legutóbbi hozzászólások