Az óvoda a gyerek második otthona

Category Archives: Mozgás fejlesztése kisgyermek korban

Finom mozgás fejlesztése óvodáskorban

2011. május 10. kedd

Írásmozgás-koordináció kialakulása, fejlesztése gyermekkorban

A kéz finom mozgásának koordinációja teszi lehetővé az írás elsajátítását, és használatát. Ennek a mozgáskészségnek fejlődése 3-éves kor körül indul, és hozzávetőleg 3-5 év alatt fejlődik ki teljesen.

Ez egy érési folyamat, és nem azt jelenti, hogy fejlődése egyáltalán nem alakítható. Nagyobb fejlesztést, az előkészítő szinten és a kezdő szinten lévő gyermekek igényelnek.

Nagyon hatásos tevékenység a gyurmázás, az összerakós, a kirakós, az építő játékok, és minden olyan játékos tevékenység, amely az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósulhat meg.

A megfelelő írásmozgás-koordináció a sikeres írástanulás nélkülözhetetlen feltétele.
A finom motorika fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gyermek az iskolában megfelelően tudja elkészíteni írásmunkáit.

(tovább…)

Rating 3.00 out of 5
[?]

Gestalt látás kisgyermekkorban

2011. március 30. szerda

Gestalt látás (rész-egész felismerése)


 

Az érzékszervek fejlődése óvodáskorban, használat közben fejlődik.
A megismerő tevékenységek ebben a korban elsősorban a játékhoz kapcsolódnak.
A fejlődés eredményeként fokozatosan kezd függetlenedni az észlelés a cselekvéstől.

A rész-egész felismerése, az írás-olvasás és tanulás fontos előfeltétele. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Gestalt-látás az olvasástanuláshoz szükséges képesség, mely az összeolvasást segíti vizuális szinten.

3 éves gyermek még nem találja meg a részleteiben takart tárgyakat. Mindez az 5 éveseknek már egyre kevésbé jelent problémát. Kialakul a szilárd és megingathatatlan képzet a tárgyakról, az eltakart, ill. hiányzó részletet könnyedén egészítik ki képzeletben. Ez a Gestalt látás.

6-7 éves korra alakul ki az elemző látás. Ez a strukturált egésznek a felfogása, az egésznek a részleteivel együtt történő észlelése. Az egész és a rész összefüggéseinek helyes felismerése, amely később az iskolai tanulás során az írás-olvasás alapfeltétele.

 

Rating 3.00 out of 5
[?]

Harmonikus gyermeki mozgás

2011. március 24. csütörtök

Perifériás látás gyermek korban

Kisgyerekek térbeli látása még kialakulatlan, csak keskeny sávban képesek a tárgyak megkülönböztetésére, ezért hívjuk  ezt csőlátásnak.

Ezt alátámasztó tény, hogy gyakran hallani olyan balesetekről, amikor a gyerekek futnak a labdáért, és figyelmen kívül hagyják a közeledő autót, és kiszaladnak elé.
Ennek oka, hogy kicsi korban még nem alakulnak ki az oldali szemidegek idegpályái.

A legláthatóbb eligazodási pont ilyenkor a szülő, akivel közlekedik az utcán, mert az ő mozgását követik legegyszerűbben a kisgyerekek.
Ezen a területen a fejlesztés további lépései abban segíthetik a gyerekeket, hogy megkülönböztessék az irányokat.

Ennek érdekében a látótér tágítására van szükség azért, hogy képesek legyenek tájékozódni, eligazodni, és célirányosan közlekedni a térben is.

5 -6 éves kortól azonban  fejlődésnek indulnak  a perifériás látóidegek .

A nagyobb gyermekek fejlettebb látótere megmutatkoznak például a fogójátékokban: mivel már nem csak egy irányba képesek követni valakit, hanem egyszerre többfelé  figyelnek, ezért kísérni tudják társaik mozgását.

A perifériás látásnak később az iskolában is fontos szerepe lesz  az olvasástanulásnál.

Szakértői megfigyelések alapján a kevésbé jól működő szem, a szűk perifériás látás következtében csak 3 betűt képes átlátni, de a fejlettebb látású gyermek akár 8 betűt is.

A perifériás látás fejlesztésére legalkalmasabbak a fogó- és futójátékok.

Ennek gyakorlására kiscsoportos korú gyermekeknél  a “helyfoglaló” játékok nagyon hasznosak  (pl. házatlan mókus…)
Nagyobb gyerekekkel játszhatunk már helycserés játékokat is. Ők tudnak már figyelni arra is, hogy honnan-hová kell eljutniuk.

 

Rating 2.00 out of 5
[?]

Mozgás, mozgás, mozgás kisgyermek korban

2011. március 9. szerda

Kisgyermekkori mozgásfejlesztés


A szülők közül nagyon sokan nem is tudják, milyen fontos a mozgás az óvodás korú gyermekek életében.

Megpróbálom nagyon egyszerű szavakkal leírni ennek szükségességét.
A csecsemő már néhány hetes korban érzékeli a mozgást. Később megfigyelhető az is, hogy a televízióban közvetített reklámok mennyire lekötik őket, mintha értenék, mit is jelent a bennük rejlő tartalom. De ez csak a látszat.

Tulajdonképpen itt is a mozgás gyakorisága, változó képekben történő sokszínűsége ragadja meg a kicsik képzeletét, figyelmét.
A sokszínű, mozgó képsorok hatnak pozitívan a látásukra. Éppen ezért aggatjuk fel a szemük elé a színes, forgó, billegő játékokat.
A gyermek 4-6 éves korára lesz képes a több szereplős képeken eligazodni. Ekkorra alakul ki ismeretei következtében a tárgyak állandó képe.

(tovább…)

Rating 3.00 out of 5
[?]

Mozgásfejlesztés az óvodában

2011. február 12. szombat

Óvodai mozgásfejlesztés

Az óvodai mozgásfejlesztés alapvető célja, hogy a gyerekek mozgásigényét kielégítsük, és bővítsük mozgástapasztalataikat.
A mozgásfejlesztés tartalma a következő szervezési formában működik:

  • gyermekeink kötetlen formában biztosított szabad mozgástevékenységével
  • konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel
  • ügyességfejlesztő mozgásos sportprogramokkal

Szabad mozgás során tudatosan alakítjuk a környezetet (helyet, eszközöket), amely során a gyerekek kötetlen formában, de mégis szervezetten játszhatnak.
(tovább…)

Rating 3.50 out of 5
[?]

Mozgásos játék kicsiknek

2010. november 23. kedd

Mozgásos játék kezdeményezése kicsi gyermekek között.

Babzsákot viszek a gyerekek közé. Természetes reakciójuk, megkérdezni, mit fogunk ezekkel csinálni?

1.    „Lépegess, vagy ugorj át a babzsákokon! Egy lábon is megcsinálhatod!”
2.    „Lépegess a babzsákokon!” (mezítláb)
3.    „Tedd a fejedre a babzsákot, sétálj vele! Guggolj le, hasalj le! Ha ügyes vagy, a fejeden marad a babzsák!”
4.    „Labdázzunk a babzsákkal!”
5.    “Házatlan mókus” ! Foglaljátok el egy odút kis mókusok,  de vigyázzatok, mert közben kiveszek belőle egyet! Ügyeskedj, hogy Neked legyen házad!

(tovább…)

Rating 3.00 out of 5
[?]

Mozgásos játék

2010. november 7. vasárnap

Mivel minden játékra jellemző, hogy egyszerre több területet is fejleszt, a javaslatom, hogy mindegyik játékot csak addig játsszátok, amíg az nem fárasztó, nem megterhelő gyermeked számára.

Csak az örömteli, lelkes, “csillogó szemű” játszásnak van fejlesztő hatása!

Futó, ugráló, kúszó játékok:
Bagoly játék
Kicsik játéka.
A bagoly nappal alszik, éjszaka egerekre vadászik. Mi vagyunk a baglyok, gyermekünk a kisegér.
Legjobban félhomályban játszható. Kapcsoljuk fel a szobában a villanyt, nappal van, szaladgál a kisegér. Ám egy pillanat alatt besötétedik (lekapcsoljuk a villanyt, félhomály, vagy legalábbis természetes nappali fény lesz a szobában – nem teljes sötétség), és vadászni indul a bagoly, próbálja elkapni az egeret.

Kergessük meg jól gyermekünket, aztán öleljük magunkhoz: hamm, bekaptalak!

Karikafogó
Ha van hulla-hopp karikánk, használjuk fel fogócskához. Gyermekünk szalad előlünk, mi pedig megpróbáljuk a karikával megfogni őt (ráhúzni a karikát).

(tovább…)

Rating 3.00 out of 5
[?]

Gyógytestnevelés-gyógytorna

2010. november 6. szombat

A két szó – gyógytorna, gyógytestnevelés –a két fogalom nagyon hasonlónak tűnik, sokszor azonos értelemben is használják őket, de valójában különböző fogalmakról van szó.

A gyógytornász–fizioterapeuta szakemberek egészségügyi képzettségűek, az egészségügyi ágazat valamennyi területén tevékenykedhetnek, ahol a fizioterápia teljes eszköztárával önállóan dolgozhatnak.


A gyógytestnevelők a testnevelő tanárhoz hasonló képzésben részesülnek, és az oktatási intézményekben azokat a gyerekeket, fiatalokat fogadják, akik különböző betegségek, állapotok miatt a testnevelés órákon nem, vagy csak könnyített formában vehetnek részt.

A foglalkozások felépítése a testnevelés órákéhoz hasonló, de használják azokat a speciális gyakorlatokat is, amelyek az adott betegség, állapot során szükségesek. A gyerekek teljesítményét osztályozzák.

Tehát a gyógytorna, és a gyógytestnevelés egymást nem helyettesítő, két különböző ellátási forma. Mindkettőre szükség van, mindkettő fontos a gyerekek, fiatalok ellátásában.

Előzzük meg ameddig lehet, mozgással:
Nem szabad megengedni, hogy a csont-izom rendszer kialakulásának idején, a gyerekek ne mozogjanak rendszeresen.

Meg kell találni azt a mozgásformát, amit kedvvel végez a gyermek, és ki kell alakítani a mozgás iránti elemi igényt. Ha ez gyermekkorban nem történik meg, a felnőttkorban már a mozgásszegény életmód szövődményeivel kerülünk szembe.

Rating 3.00 out of 5
[?]