«

»

nov 23

Játékos tanulás

Szabad játék az óvodában – értelmezése

A szabad játékot is megszervezzük. Ha ezt hallod, azt gondolod, minek, hisz a gyermek maga választ. Igen, de ahhoz, hogy ki tudja választani a kedvére való megfelelő játékot,  ahhoz biztosítani kell:
1. játék helyét
2. a játék körülményeit
3. szükséges eszközöket
4. társakat, akivel játszani fog

Célunk ezzel, hogy a személyiségfejlesztő hatása legyen, közelebb kerüljön a gyakorlathoz, és mellette  tudatosítsuk a játék pedagógiai jelentését.

A környezet szerepe a játékban nagyon fontos tényező.

 

szabadjatek

Az óvodás gyermek napjának nagyobbik hányadát az óvodában tölti, ami nem a családi környezete (helyei, méretei, elrendezései, tárgyai, szabályai). Az otthon a mindennapi élet feltételeinek kialakított, egy, a gyermek számára biztosított terület, hely, és eszköz, amivel tevékenykedhet.

De ez is csak abban az esetben, ha a család ezt fontosnak tartja, illetve ehhez rendelkezik a szükséges feltételekkel. Vagyis nem minden óvodás gyerek számára biztosított odahaza a saját játszó terület és az ehhez szükséges eszközök, viszont azt is állítjuk, hogy az óvoda és annak helyiségei alkalmasak, alkalmasnak kell lennie a játék biztosítására.
Igaz, ez egy mesterséges játékkörnyezet, ám éppen ezért nem lehet csak az eddigi megszokásból és az óvodapedagógus egyéni fogékonyságából kiindulni.

A 1996-s Óvodai Nevelési Alapprogram szemlélete újrafogalmaztatja a játékpedagógia ONEP-s gyakorlatát. A két alapdokumentum közötti különbség nem a játék szerepének megítélésében található, hanem a vele szemben megváltozott elvárásokban.

Vagyis a „foglalkozás központú” óvoda helyett a gyermekre, és a játékra orientált  személyiségfejlesztő foglalkozásokkal váltotta ki az óvoda.
A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van.

A tanulásra utaló sokféle modern megközelítés és irányzat közös vonása szerint a tanulás az egyén viselkedésében és személyiségében bekövetkezett tartós változás, ami magában foglalja az új ismeretek és készségek elsajátítását, valamint a meglévő képességek további fejlődését.
Óvodás korban a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű!

A játék, és a tanulási két tevékenység közös vonásai:
- utánzás
- motorikusság
- megfigyelés
- szocializáció
- gyakorlás

Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Ezzel szemben az óvodai életben vannak olyan tanulási helyzetek, tanulásszervezeti formák, amelyeket a felnőtt – óvodapedagógus – pedagógiai szándékkal teremtett meg a gyermek számára.

Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó.

Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről.

Rating 3.00 out of 5
[?]

Related posts: